Titkos-társaságok, lovagrendek, szerzetesrendek. A felszentelt király lovag is. Koronázás, lovagavatás. Keresztes-hadjáratok és egyházi lovagrendek. A keresztény egyház és a Római Szent Birodalom létrejötte. Magyar királyok, erdélyi fejedelmek, pápák és császárok.

     A katolikus egyházat rendszeresen érő támadássorozat egyik megnyilvánulása a világszerte sikeres propagandával népszerűsített Da Vinci-kód című regény. Lehoczky József Magyar lovagkönyve egyúttal az előbb említett sikerkönyv  látszatigazságainak is a kritikája! Ismerd meg a keresztény egyház létrejöttének tényleges történetét! Ez a könyv ismerteti a Szentírás létrejöttének történetét is, ugyanis a Szentírás több könyvből alakult ki másolásokkal, majd azok másolásaival, a könyvek összeszerkesztésével, de mindig a 12 apostol utódainak a püspököknek a felügylete alatt, ragaszkodva a Krisztus óta őrzött és átörökített hagyományokhoz! 

     A XXI. század nagy szenzációi a szabadkőművességgel, titkos társaságokkal foglalkozó kötetek. Ám az átlagember igen keveset tud ezekről – kialakulásukról, működésükről. A háttérben működő mozgató szálakról.

     Lehoczky József:

 „Magyar  lovagkönyv – A feudalizmus kézikönyve „- izgalmas, hiteles történelmi tényeket felsorakoztató könyve egyfajta kulisszák mögötti érzést keltve kalauzolja el az olvasókat a korona és kard, egyház és hűbériség, lovagrendek és titkos társaságok, koronázás, lovagavatás, királyok, fejedelmek, pápák és császárok korszakába. Végigkövethetjük a keresztény egyház és a Római Szent Birodalom létrejöttét, és betekintést nyerhetünk a kora-középkori magyar és a nyugati feudális társadalmi rendszer szerkezetébe, miközben érdekes utazást tehetünk a heraldika titokzatos világába is. 

Kiadó: Novum Publishing gmbh 2012.

Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

A könyv az Országos Széchenyi Könyvtár elektronikus könyvtárában, a MEK = Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható az interneten! 

 

Octavianus Augustus Caesar Imperator, az első római császár Krisztus előtt 29-től uralkodott. Ezt követően, bár a mai közfelfogás szerint 476-ban megszűnt a Nyugati-Római Birodalom, valójában a középkori felfogásból következően 1806-ig jogfolytonosan fennállott, mint Római Szent Birodalom. Ugyanis a keleti császárok magukat 476 után is nyugat urának, valamint az újonnan született új európai országok uralkodóit hűbéres alattvalójuknak tekintették. 800 karácsonyán a pápa Nagy Károly frank királyt római császárrá koronázta. Erre az adott lehetőséget, hogy keleten Irén császárnő uralmát törvénytelennek tekintették, s megkérdőjelezték a birodalom fennmaradását, így a pápa általi nyugati császár-koronázást keleten is elismerték. Így újból létrejött a Nyugati Római Szent Birodalom. 962-ben I. Ottó német király megmentette a szétzilált birodalmat, rendet teremtve Rómában, ezért a pápa őt római császárrá koronázta, ez a „renovacio imperii” a Német Nemzeti Római Szent Birodalom kezdete, mely névből a Római Szent Birodalom elnevezés adja a  jogfolytonosság lényegi kifejezését. A „Német Nemzeti” megjelölés csak a XV. században lett véglegesen általánossá a német nemzeti öntudattól áthatva. De az állam jogi elnevezése továbbra is, egészen 1806-ig „ Római Szent Birodalom”.  1806-ban a Szent Római Birodalom megszűnt, mivel II. Ferenc császár, a német királyi és római császári méltóságról lemondott. Az ok az volt, hogy 1804-ben Napóleon francia /- római/ örökletes császárnak koronáztatta magát a pápával. Ekkorra megingott a német-római császári trón, a birodalom gyakorlatilag széthullott a napóleoni hódítások következtében. Ferenc császár és kormánya ezért már 1804-ben létrehozta a széthullott birodalmon belül Ausztria Birodalmat és felvette az Ausztria császára címet, I. Ferenc néven. A Cseh Királyság és a Magyar Királyság is része lett Galiciával együtt az új államnak, a tagországok alkotmányának megtartásával. De ezzel Magyarország nemzetközi jogilag elvesztette azt a különálló függetlenséget, melyet a Római Szent Birodalom idején mindig védett és megtartott. Korábban a Magyar Királyság nem volt a birodalom része, mint Csehország, csak királya volt egy személyben a császár is. Az új államalakulat részeként elvesztette függetlenségét, és a csehekkel azonos jogi helyzetbe süllyedt.

     Ez a jogi helyzet és az erőszakos németesítés, valamint a szabadkőműves szervezkedésektől félő diktatúra vezetett végül 1848-49. szabadságharcához, majd a Bach-korszakhoz, s végül az 1867-es kiegyezéshez, mikor létrejött az Osztrák-Magyar monarchia, mely az I. Világháború végéig fennállott.

    Az osztrák császárok sora és számozása 1806-tól a magyar királyokkal teljesen azonos!

     A 962-től, I. Ottó császár idejétől, 1806-ig fennállott Német Nemzeti Római Szent Birodalomra emlékezve - / mely Nagy Károly megújított nyugat-római császárságának, a Nyugati Római Szent Birodalomnak volt folytatása és jogutódja/- alakult meg 1871. január 18-án, Versailles-ban  a később, a XX. században, majd  „Második Birodalomnak” nevezett Német Birodalom, melynek császárává a porosz királyt, I. Vilmost választották meg a fejedelmek. A Hitler vezette Németország neve lett „Harmadik Birodalom.”

   Itt olvasható a római és német-római császárok uralkodási rendjének teljes névsora is! 

 A könyvben megtalálható a magyar királyok teljes uralkodási listája, az uralkodási és trónöröklési jogosultág megjelölésével, feltüntetve a nem Szent Koronával koronázott, a magyar jog szerint törvénytelen ellenkirályokat is. – Fel vannak tüntetve az Árpád vezér és Szent István király között uralkodó magyar nagyfejedelmek is. – A magyar királyok fejezete után ismertetve van az összes erdélyi fejedelem is. Családjuk rövid történetével kiegészítve.  

  

 

Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

 

A könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható (MEK) az interneten! 

 

A Könyv itt olvasható az Országos Elektronikus Könyvtárban,  letölthető és másolható:

 

 

 Magyar lovagkönyv : a feudalizmus kézikönyve / Lehoczky József

 

 https://mek.oszk.hu/25600/25646/

 

 A királylehotai, kisrákói és bisztricskai Lehoczky család története / Lehoczky József

 

 https://mek.oszk.hu/25600/25647/

 

Hogy a feudalizmus gondolkodását igazán megérthessük, a magyar feudális társadalmat össze kell hasonlítanunk a nyugati feudalizmussal! Ezért visszatekintünk államalapításunk korához, és az azt megelőző nyugati világi és egyházi társadalomhoz; a királyság és lovagság fogalmához, az egyházi király-koronázásokhoz, majd a szerzetesrendekhez és egyházi lovagrendekhez! – Az összefüggések megértéséhez meg kell ismernünk a római társadalom szerkezetét is, továbbá a korai kereszténység korát is !

   Habár a magyar feudalizmus szerkezete, mint majd a későbbiekben láthatjuk, nem teljesen azonos a nyugati, hűbéri feudalizmussal, ámde  mégiscsak nyugati mintára épült fel, ezért először  tekintsük át a nyugati társadalom felépítését  és annak előzményeit!  Ezzel egyidejűleg pedig ismerjük meg a lovagság és a királyság intézményét, korai hagyományait, mint a királykoronázás és a lovagavatás szertartásait!

        Ismerjük meg a lovagrendeket is: a kezdetektől, a fejlődéseken át, egészen a XXI. századig!               

A feudalizmusnak elnevezett korszak, a későbbiekben középkornak nevezett időszak jellemzője; de már számos történész visszautasította a történelem ókorra, középkorra és új, majd legújabb korra felosztását. Főként a középkor elnevezése vitatott és szerencsétlen. Ugyanis abból a humanista felfogásból indul ki, amely az újkort közvetlenül a klasszikus ókori műveltséghez igyekezett kapcsolni, és ezért a közbeeső kort dekadens átmeneti kornak tekintette. A történelem ilyen korszakokra felosztása azért helytelen, mert a történelem mindig is egymásból következő okok és okozatok fejlődése volt, valójában törések és szünetek nélkül. Ebből következőleg máig is vitatott, hogy mikor kezdődött, vagy mikor végződött a középkor. Könyvünkben is éppen ezért a feudalizmust és annak magyarországi jelenlétét áttekintvén nem a magyar társadalom fejlődését kell először megnéznünk, ha teljes áttekinthető, összefüggéseket is felismerő képeket akarunk kapni, hanem át kell tekintenünk a frank, majd német-római birodalommal fennálló szokásrendi és jogrendi kapcsolatok miatt, azok lényegi társadalmi-hierarchiai és jogi összefüggéseit is; minthogy Magyarország Királysága német mintára és német segítséggel lett megalapítva, államszerkezete és egyháza pedig, kiépítve.

    A Szent Koronát a pápától kérte Szent István király, hogy ne legyen a lengyelhez és a csehhez hasonlóan a római császár hűbérese, de a korona elnyerésében támogatta Henrik császár is.

    Ugyanakkor, mivel Nagy Károly, frank uralkodó, 800 karácsonyán a pápa által római császárrá lett szentelve és koronázva, így megújította, mint akkor mondták, a” Nyugati Római Szent Birodalmat”; - így ezidőtől a frank, majd a keleti frank, azaz a német királyok lettek a római császárok.

    I. Ottó /962-től császár: de már 936-tól német király/ idejétől ezért a ” Német Nemzetiségű Római Szent Birodalom” császárainak neveztettek a német királyok 1806-ig, a birodalom megszűnéséig. Ez pedig, azokat a logikai összefüggéseket adja, melyeket ismernünk kell, hogy megértsük a német birodalom és a magyar birodalom kapcsolatát. Nézzünk néhány ilyet:

     A német királyt a nép, pontosabban a birodalmi gyűlés, majd a választófejedelmek választják. A német királyt megkoronázzák német királlyá, de ekkor még nem császár.   Császár az után lesz, hogy a pápa római császárrá koronázza. A pápa meg is tagadhatja a császárrá felkenést és koronázást.

    A pápai államot Nagy Károly apja, Pippin alapította, mely alapítást a birodalmi gyűlés is, majd I. Ottó császár is megerősítette. Így a pápai állam valójában a birodalom hűbére.

   Viszont a császár csak a pápa által lehet császárrá. Ez a „kettős kard eszméje”, mely az invesztitúra harcokhoz is vezetett. A császár, minthogy a pápai állam császári alapításánál fogva a pápai állam hűbérura, ő a pápaság és az egész kereszténység védelmezője. Magát ő is Krisztus földi helytartójának tekinti, csakúgy, mint a pápa, minthogy ő a pápa hűbérura. „ Rex et sacerdos”, vagyis „király és pap”,- mint ahogy egy zsinat már Nagy Károly császárt nevezte. És itt lép be Magyarország új állama a keresztény egyházba. Szent István király is, feladatát, és hivatástudatát tekintve„ rex et sacerdos”, bár ő sohasem nevezte így magát, de intelmeiben írja: „ Ám, ha a hitnek pajzsát tartod, rajtad az idvesség sisakja is.” Ő is egyházakat alapító apostoli feladatokat ellátó uralkodó, ki a passaui püspökség fennhatósága alatt kezdi meg püspökségei alapítását. Először Esztergomot, másodiknak Veszprémt.

   A magyarok ugyan mindig kihangsúlyozták, hogy nem hűbéresei sem a pápának, sem a császárnak, hanem Magyarország önálló birodalom, de minthogy a pápától származott a korona, a pápák magukat Magyarország hűbérurának tekintették, a nyugati feudális jog szerint. /Különösképpen az invesztitura-harcok idejétől!/ Ezt később érvényre is próbálták juttatni, de sikertelenül.

        Minthogy pedig a /német-/római császárok magukat a pápa hűbérurának tekintették, ezért a pápától nyert magyar Szent Koronát is, mely hűbéresüktől származott, saját hűbérüknek tekintették. És ez az igény mindvégig fellépett a későbbiekben. Természetesen csak próbálkozás volt a részéről.     Ezeknek az összefüggéseknek az ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a kort. Ebből következik, hogy a római előzményekre is, majd a kereszténység európai fejlődésére is rátekintsünk.         gyogyito.ero@gmail.com  

     Milyenek voltak, és miként jöttek létre a keresztes-hadjáratok korában a nagy történelmi egyházi lovagrendek?/ A Johanniták, azaz a Szent János lovagok, másként, ma: Máltaiak; a Templomosok; a Teutón, másként Német Lovagrend; a kisebb spanyol rendek: a Callatravai, Alcantrai; Santiago della Compostellai; valamint a leprás Szent Lázár Rend./    

     A lovagavatás személyre szól, apródból tisztté lesz a nemesifjú, később némelykor mégis öröklődik a méltóság? Ez a kettő nem mond ellent egymásnak? A királyt koronázásakor, szentelt olajjal felkenik egyháziakhoz hasonlatossá, /rex et sacerdos, vagyis király és pap lesz!/, ugyanakkor lovaggá avatják.

     Honnan ered a lovagavatás szokása, hiszen a régi gondolkodás szerint csak lovag avathat lovagot?  /Manapság nyakra-főre alakulnak az önjelölt, előzmény nélküli lovagrendek!/  A lovagavatás szertartása összehasonlítható az egyházi felszenteléssel, vagyis a Jézustól eredő kézrátétel, a szukcesszió szentségével, mely által püspök lesz a püspök, és pap lesz a pap? A kereszteléssel és a bérmálással is összehasonlítva adunk erre választ.

     Ismerkedjünk meg a keresztény királykoronázás lényegével! A koronának, mint hatalmi szimbólumnak az eredete. Tekintsünk vissza a kora-középkori koronázásokra Európában és Magyarországon!

        Nemes Magyarországon nem volt hűbériség, „egy és oszthatatlan nemesség” volt, melynek csak egy tényleges ura volt, a korona, melyet a király a nemesség akaratából viselt. Bár az Árpádok korában a későbbi nemesi rendnek még hierarchiája van, mely familiáris szerkezetében a XVII. századig lényegében fennmarad. Az Árpád-korban még csak az országos nemesek igazi, szabad nemesek, a vármegyei kisnemesség, a későbbi „szegénynemesi rend” ősei, a várjobbágyok és a nemes várjobbágyok ekkor még vármegyei függésben élnek, a comes alá rendelve, de a király „hűbéreseként”, partikuláris nemesekként. Minthogy valójában a magyar társadalomszerkezet eltér a nyugati feudális szerkezettől, ezért a későbbiekben majd a nyugati címek és rangok átvétele, csak díszes máz lesz. Hogy összehasonlíthassuk Magyarországot Nyugat-Európával, ezért összefoglalását adjuk a korai Árpád-kor magyar hierarchiájának is és a nyugati feudális társadalomszerkezetnek is; visszanyúlva a római alapokhoz, hiszen Nyugat-Európa két legfontosabb országa, mely a feudalizmust igazán képviseli, Franciaország és a Német Nemzeti Római Szent Birodalom is a régi Nyugati Római Szent Birodalom folytatása, „renováció imperii.

     Áttekintjük a főrend kialakulását és fejlődését Szent István király idejétől a XVI századig, mikorra örökletessé válnak a főúri címek. A báróknak, vagyis az országos főhivatalok viselőinek a feladata a XIII. századtól a hadszervezés, ország-kormányzás, részvétel a királyi tanácsban A XVI . századtól az örökletes bárói cím nem azonos az előbbi hivatali ranggal, csakúgy, mint  a grófi rang sem azonos már a főispáni ranggal, mint a korábbi időkben.

     Mindkét cím, örökletes rangként, 1526 után jelenik meg véglegesen Magyarországon. Bár a Horvát-Dalmát tartományban ez már régen szokásban volt, mert a vármegyék, zsupániák a magyar jogtól eltérően magánbirtokok voltak. A szűkebb értelemben vett Magyarországon is volt már példa fél évszázaddal korábban a Hunyadiak és a Zápolyák besztercei, illetve szepesi szászok fölötti grófsága, valamint a Szentgyörgyi - Bazini grófok, továbbá Fraknó várának német határon lévő grófságának esetében.

       Magyarországon a hercegi cím, Szent István király korától a XX. századig, mindvégig, csak a királyi család tagjait illette meg. Erre esetenként, mint kormányzó, csak néhány „hivatalbéli herceg” volt a kivétel, és az idegen hercegi családok azon tagjai, akik Magyarországon is birtokos nemesek lettek és a magyar nagyságosok között szerepeltek. Az alig tucatnyi hercegi család is mely a legutóbbi időkben magyar hercegi családként szerepel a köztudatban, sőt a történészek szemében is, valójában egyik sem magyar herceg. Az 1806 előtti hercegi címadományozások Római Szent Birodalmi Hercegségről szólnak, az 1806 utániak pedig, Ausztriai Birodalmi Hercegségről. Így I. Mátyás idejében Újlaky Lőrinc is Római Szent Birodalmi Herceg, majd később II. Rákóczi Ferenc is a Római Szent Birodalom Hercege, csakúgy, mint Bethlen Gábor fejedelem, vagy az Esterházyak, míg a Pálffyak 1806 után már Ausztriai Birodalmi Hercegek, a Festetichek és Lónyay Elemér is Birodalmi Hercegek. A mindenkori esztergomi érsek is a Római Szent Birodalom Hercege.

      Az örökletes főnemesi rangok nem mondanak ellent az Aranybulla XVI. pontjának, mely tiltja a királyi földek, királyi vármegyék és örökletes királyi tisztségek adományozását? Mi a hitbizomány? A Római Szent Birodalmi Grófi cím megjelenése Erdélyben, az örökös főispánság Magyarországon. A XVI. századtól ténylegesen az alispán irányítja a vármegyét, a vármegyei „főurak”. Az „úri rend” és „szegény-nemesi rend.”    

A nyugat-európai feudális láncolatban az egyház is szerepet kapott. Tekintsük át az egyházi hierarchiát is a kezdeti állapottól! Egy kis egyháztörténet következik. A pápa, mint Isten földi helytartója, a római császár, mint az Egyház védelmezője. A Cluny reform. A keresztes-hadjáratok kora. A keresztesek átvonulása Magyarországon. Az egyházi lovagrendek modern utódai: Vöröskereszt, Vörös-félhold, Vörös-oroszlán, Máltai Szeretetszolgálat. A férfi és női szerzetesrendek és kongregációk. A Sárkányos Társaság és az európai Szabadkőművesség, végül egy kis heraldika. 

 

A könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható (MEK) az interneten! 

 

 

A Könyv itt olvasható az Országos Elektronikus Könyvtárban,  letölthető és másolható:

 

 

 

 

 

 Magyar lovagkönyv : a feudalizmus kézikönyve / Lehoczky József

 

 

 

 https://mek.oszk.hu/25600/25646/

 

 

 

 A királylehotai, kisrákói és bisztricskai Lehoczky család története / Lehoczky József

 

 

 

 https://mek.oszk.hu/25600/25647/

 

  A titkos társaságok egyes szárnyai minden bizonnyal összefonódnak a szervezett bűnözéssel is; ugyanis az olaj-, fegyver- és kábítószer-kereskedelem, s újabban a hulladékhasznosítás is, a legjövedelmezőbb üzletágak. Ezért természetszerűleg egyes politikai hatalmi érdekek kihasználják ezt a módot is, hogy anyagi erőforrásokhoz jussanak. Hiszen a pénz jelenti a hatalmat. Ezért érdekeik szerint háborúkat robbantanak ki az arab világban, Európában pedig, korrupciós csúszópénzekkel támogatnak bizonyos politikai pártokat. 

     Állítólag / szabadkőműves forrás után! / a II. Világháború is lényegében a Nyugati Nagypáholy és a Keleti Nagypáholy / mely a kommunizmusban nyilvánult meg a külvilág és a közemberek felé / - érdekellentéteinek összecsapásából robbant ki.

     A lovagrendek világával kezdtük szellemtörténeti időutazásunkat. Az angyali oldal szellemiségét hordozó világot tekintettük át először.

      Ezután szellemtörténeti időutazásunk során átfordultunk az ellentétes pólusba.

     A középkori eszme, a gótikus stílus templomépítészete még az égi Jeruzsálem földi képmását kívánta megépíteni. A román stílus is a Római Szent Birodalom, a pápa és a császár keresztjének és kardjának kettőskard eszméje is az égi Jeruzsálem földi megvalósulásáról álmodott. Helyette azonban a földi valóság a bomlást, hitetlenséget és erkölcstelenség korát teremtette meg „felvilágosodásával”, titkos társaságaival, boszorkányszombatjaival, mágikus okkultizmusával; mely a XX. és XXI. században is erőteljesen él.

A régi lovagrendek formálisan ugyan a XXI. század elejére szinte újraéledtek, és divatossá is lett új „lovagrendeket” alapítani, ám ezek az új „lovagrendek”,- tudjuk, hogy csak komolytalan játékok. A régi, történelmi lovagrendek is már csak ünnepélyes felvonulások, körmenetek alkalmából megjelenő jelmezeikben őrzik a hagyományt, de igazi tartalmat nem tudnak felmutatni a külvilág felé. Valójában már nem tudnak hatni… Bár az igaz, hogy a Máltai Lovagrend által alapított Máltai Szeretetszolgálat képes ma is az eredeti, jeruzsálemi, 1099-es alapító célt tovább vinni; csakúgy, mint a templomosokra emlékező, szabadkőműves alapítású Vörös Kereszt, Vörös Félhold és Vörös Oroszlán szolgálata; valamint a szabadkőművességgel párhuzamosan és részben gyakran annak a szellemiségéből kinövő szekták közül kiemelkedett egyház Baptista Szeretetszolgálata is hasonló hatékonysággal működik. –

    Ámde ezeknél a szervezeteknél már nem a lovagi hagyomány működik, nem a lovagi díszletek, nem a fegyver becsülete: - itt már csak a segítés és a gyógyítás a cél.

    A mai lovagrendek a díszleteikkkel már csak felnőttek játéka lettek.

A lovagrendek ezer éves tiszti eszméje: Isten, Haza és Becsület.

    A régi lovagok az apród kor után lettek felavatva. Az apród korban kellett fejlődni és megérni, hogy „egregiussá”/ kiválóvá / avattathassanak, hogy az „Equitas” /lovagok/ soraiba felvétethessenek.

    A modern korban, az ifjúság ezen szellemi, erkölcsi, testi és fizikai fejlődését célzó nevelést vette magára hivatásul a Sir Robert Stephenson Smyth, Lord Baden-Powell, of Gilwell /1857- 1941/ angol vezérőrnagy által alapított Cserkészet, mely nem hiába terjedt el ifjúsági mozgalomként az egész világon. Az ifjúságot keresztény szellemben, a régi lovagvilág apródjaihoz hasonlóan, az angyali oldal felé terelve igyekszik nevelni. Jelszava:"Légy Résen!"

 

 

A könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható (MEK) az interneten! 

 

 

A Könyv itt olvasható az Országos Elektronikus Könyvtárban,  letölthető és másolható:

 

 

 

 

 

 Magyar lovagkönyv : a feudalizmus kézikönyve / Lehoczky József

 

 

 

 https://mek.oszk.hu/25600/25646/

 

 

 

 A királylehotai, kisrákói és bisztricskai Lehoczky család története / Lehoczky József

 

 

 

 https://mek.oszk.hu/25600/25647/

 

                                 gyogyito.ero@gmail.com

Oldal: Tartalom, és a könyvről általános ismertető
MAGYAR LOVAGKÖNYV - A FEUDALIZMUS KÉZIKÖNYVE- Hit, Isten, Haza, Becsület! - © 2008 - 2024 - novella-vers.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat