Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

A könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható (MEK) az interneten! 

 

 

 

 A MAGYARORSZÁGI FEUDÁLIS TÁRSADALOM FEJLŐDÉSÉNEK SZERKEZETI VÁZLATA 1848-IG:

    A szabad emberekből álló nomád törzsi, nemzetségi, nagycsaládi szerkezetű társadalom miként alakulhatott át nemesi és szolgarendű osztályokból álló feudális társadalommá?

    1.§  Már a Krisztus előtti időszámítás korában kialakult őseinknél a vagyoni differenciálódás és az osztályokra tagozódás. A hadifogoly rabszolgák, szolgák felett álló szabadok ekkor már nem szigorúan vett nemzetségi fomában éltek. Az előkelő, vagyonnal és hatalommal bíró törzs- és nemzetségfők hadiszolgálatába álltak a kisebb vagyonú és így kisebb katonai erővel bíró harcosok, hogy a nagyobb erejű úr, katonai szolgálataik fejében, biztonságot és védelmet adjon hadainak ereje által családjuknak. Az így létrejött új törzsi és nemzetségi forma már nem szigorúan leszármazási alapon szerveződött, hanem már hűbéri jellegű, familiárisi alapon.

    2.§  A törzsszövetségek sem szigorúan leszármazási alapon szerveződtek, úgy, mint régen, mikor az egyik törzsből kiváló, elszaporodott nagy létszámú nemzetségből jött létre egy új törzs, hanem már az 1.§-ban leírtak szerint, ekkor már a törzsfők alá szerveződött familiárisi közösség alkotja a törzset, együtt az ősi nemzetségfők családjaival és nemzetségeivel. - Törzsszövetség és vérszerződés kötésére idegen törzseknek van szükségük, hogy közös vezér alatt harcolhassanak, hódíthassanak, vagy védekezhessenek. A törzsszövetség kötése vérszerződéssel a skythák óta élt a sztyeppén.

     3.§  Az előzőekben mondott okokból a körülmények már adottak voltak Szent István király államában a későbbi feudális tásadalomszerkezet létrejöttéhez.

    4.§  Létrejön a vármegye-szerkezet. A várispán alá rendelt vitézek adják a vár katonai védelmét, ők ezért földet kapnak a királytól. Ők a "Szent Király szabadjai", vagyis a vár "nemes jobbágyai", később közéjük emelkednek a "szállásadó várjobbágyok". A vármegye ellátását az egyre inkább szakosodó közrendű "szabad civitas" tagjai biztosítják munkájukkal, ők a "várnép". A szegény szabadok az "inek". A szegények: "pauperek" alatt állnak a "servusok": szolgák, rabszolgák.

    5.§   Ezzel párhuzamosan a király fegyveres vitézei, a megyéktől független, katonai szolgálattal csak a királynak tartozó országos nemesek, a "serviens regis" lesznek. A királyi udvar gazdasági és élelmezési ellátását az udvarnokföldek lakói, az egyre inkább szakosodó udvarnokok lárják el.

   6.§   Az előkelő "comesek", valamint fiaik és utódaik a "királyi familiához" tartoznak, ők a "familiárisok", szabadon mozoghatnak a királyi udvarban. Ők a "jobbagio regis" , vagyis a "királyi jobbágyok".

    7.§   Az ispánok és a közülük kikerülő országos főtisztségviselők és a nemzetségi régi előkelők az "optimates" vagyis "jobbágyurak".

    8.§   A XIII. századtól az optimates hivatalai egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, ezekből az emberekből lesz az "ország báróinak" nevezett rend. / Ez a rend nem örökletes! Mivel a hivatal sem örökletes! Ezen hivatalok és méltóságok öröklését majd az Aranybulla is tiltja!/

    9.§   Az Aranybulla mozgalom megalapítja az egy és oszthatatlan nemesi társadalom létrejöttének feltételeit, mely végleges formájában 1351 után jön létre, de ez kinyúlik a XV. század elejéig. Létrejön az "     Úri Rend" és a "Szegénynemesi Rend".

    10.§   1526 után létrejön az örökös főrend. Az ország három részre szakad. A királyi Magyarországon megnő a vármegyék jelentősége. A ritkán tartott országgyűlések helyett a megyegyűlések veszik át az egyre erősebb önkörmányzati irányítást! Ez a társadalomszerkezet fennmarad 1848-ig.

   Hogy a feudalizmus gondolkodását igazán megérthessük, a magyar feudális társadalmat össze kell hasonlítanunk a nyugati feudalizmussal! Ezért visszatekintünk államalapításunk korához, és az azt megelőző nyugati világi és egyházi társadalomhoz; a királyság és lovagság fogalmához, az egyházi királykoronázásokhoz, majd a szerzetesrendekhez és az egyházi lovagrendekhez! - Az összefüggések megértéséhez meg kell ismernünk a római társadalom szerkezetét is, továbbá a korai kereszténység korát is! - A továbbiakban erről olvashatunk!

 

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve -

Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.

Kiadó: Novum Publishing gmbh 2012.

Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

A könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható (MEK) az interneten! 

 

 

Oldal: 1. A magyarországi feudális társadalom fejlődésének szerkezeti vázlata 1848-ig
MAGYAR LOVAGKÖNYV - A FEUDALIZMUS KÉZIKÖNYVE- Hit, Isten, Haza, Becsület! - © 2008 - 2024 - novella-vers.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat