25. A XV. században és a XVI. század első
felében szereplő fogalmak:
úri rend, szegénynemesi rend
Valójában ebben a korban nagyurak vannak és alsóbb nemesek,
a „szegénynemesi rend”, a nagyobb urak az úri rendhez
tartoznak, csak őket nevezi a Mátyás király előtti kor
„nemesúrnak”. Ennek aztán vannak vagyoni árnyalatai.
A familiárisi szolgálat is csak önkéntes egy-egy nagyobb úr
mellett, a majdani haszon reményében. Nem egy állandó osztályállapot.
Májusz Elemér világosan fogalmazza meg, mikor
azt mondja, hogy Zsigmond király uralkodása alatt a hűbériség
üli diadalát. És ez a helyes meglátás! A nyugati hűbéri
rendszerhez kell az alá- és fölérendelési viszonyokat hasonlítanunk!
A német területen a birodalomban a császár hűbérében
álló hercegek és márkgrófok alá is tartoznak márkgrófok,
várgrófok, egyéb szabad urak, akik ha alá is vannak rendelve
a hercegi, vagy tartománygrófi hűbérúrnak, lehetnek még ők
is más birtokok jogán császár alá tartozó tartománygrófok, s
így a saját hűbérurukkal egyben azonos rangúak is. Attól ők
még főurak, ha hűbéresek. Egyáltalán, a német kisebb hűbérurakat,
akik pld. egy tartománygróf, vagy herceg hűbéres várgrófjai,
hasonlíthatjuk azokhoz a mai történészek által középnemesnek
nevezett tekintélyesebb magyar családok tagjaihoz,
akik mint láttuk, pld. főispáni hivatalt egy báró megbízásából
látnak el.
S ugyanezzel a logikával az „ország báróit” a német birodalom
hercegeihez és tartománygrófjaihoz hasonló rangúnak tekinthetjük,
tehát fejedelmi személynek. Egyébként sincs ettől
messze a XVI. század szóhasználata, hiszen pld. A Károli-féle
bibliában is a főembereket fejedelmi személyeknek fordítja. S
emlékezzünk könyvünk korábbi soraira. Szent István király
idejére, mikor a főemberek latin neve „principes”.
Valójában Magyarországon a XVI. század előtti időben az „ország
bárója” magasabb rang, mint a gróf, mely a főispán köznapi
neve ebben az időben, míg nyugaton a báró az alacsonyabb rang.
Ez a magyar szóhasználat érdekessége!
Elidőztünk a magyar társadalom XVI. századi és
azutáni szerkezeténél, most ismét térjünk vissza a
nyugati feudalizmushoz!
TOVÁBBIAK A KÖNYVBEN OLVASHATÓAK! ____________________________________________________
Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - 2012
Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.
Magyar lovagkönyv : a feudalizmus kézikönyve / Lehoczky József
https://mek.oszk.hu/25600/25646/
A Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható és letölthető!
Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!
Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve -
Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.
Tel: +43 2610 431 111 60
Fax: +43 2610 431 11 26
Internet: www.novumpocket.com
kiado@novumpocket.com
Austria - Germany - Hungary -Spain - Switzerland
Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!
Magyar lovagkönyv : a feudalizmus kézikönyve / Lehoczky József
https://mek.oszk.hu/25600/25646/
A Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható és letölthető!