16. A Bárók feladata hadszervezés

és ország-kormányzás, részvétel
a királyi tanácsban
A báróknak, vagyis az országos főméltóságoknak egyéb teendőik
mellett feladatuk banderiális haderők felállítása is, saját
zászlajuk
alatt, ezért az ő nevük másképpen, Magyarország
zászlósurai.
A királytól vett megbízásra pénzt kapnak, vagy
honor birtokot, hogy ennek bevételeiből állítsanak haderőt.
Szabad kezet kapnak feladatuk ellátására. Ezért „szabad
urak”, „barones regni”, vagyis „ország bárói”. Ez a
hivatali rang nem keverendő össze a későbbi öröklődő bárói
címmel, mely csak 1526. után jelenik meg Magyarországon,
német mintára. Ugyanakkor, a haderő állítási feladatból következik,
hogy azok a magánhadsereget kiállító urak is zászlósurak,
akik birtokaik nagysága után állítanak hadat. Ők
nem országos, vagy megyés ispáni hivataluk kötelezettségeképpen
állítanak ugyan hadat, de I. Károly (Károly Róbert)
rendelkezése értelmében, ha 50 főnél nagyobb csapattestet
állítanak fel, akkor saját zászlajuk alatt mehetnek a királyi
csapatok oldalán. Ezek szintén zászlósoknak neveztettek már
az Anjouk idejében, s így tágabb értelemben, a nyugati értelmezés
szerint is bárók voltak.
De az „ország bárói”, vagyis „barones regni” csak a főméltóságok
és a magasabb királyi főtisztek; ebbe a körbe
nem tartoznak bele a főispánok sem, ugyanis jelentőségük
csökkent Szent István és az őt időben követő királyok
comeseihez képest. Ennek oka, hogy a korábbi királyi vármegye
a XIII. században átalakult nemesi vármegyévé. Ezért is
nem vették a XV-XVI század fordulójától a főispáni hivatalt
az Aranybulla XVI. pontja alá.
(„Nem adunk örökbe sem egész vármegyéket, sem pedig semmiféle
királyi tisztséget”.) Tehát, szűkebb értelemben, csak a hivatalban

lévő országnagyok, a „barones regni” az ország bárói. A többi
mágnásokat egyébként is már Zsigmond király idejében
„nagyságosnak” címezte az uralkodó; tehát azokat, akik
a királyi tanácsban részt vesznek, ha az udvarnál megfordulnak,
de hivatalt nem viselnek, de az ország bárói
között szerepelnek, mert nagy birtokuk után is hadállításra
kötelesek, ők a bandériumállító zászlósok. Ez a
Barones et magnates csoport valójában a Szent István
király kora óta fennálló szokásrend alapján létrejött főrend;
hiszen már Szent István király a főemberekből, a
principes, primates, optimates rétegből álló királyi tanácsot
hozott létre. Ez lett majd az idők folyamán a későbbi
„felséges tábla”, majd a XIX. század elejére átalakuló
„felsőtábla”, a XIX. század végére „főrendiház”,
majd a XX. században „felsőház” jogelődje!
Amikor még, a XVIII. század végén „felséges tábla
volt” a felsőház neve, melyet III. Károly király reformált
meg, hogy ne a régi rákosi gyűlésekhez hasonlóan, lovon
hozzák a döntéseket az urak, hanem szépen rendezett
padsorokban ülve, a döntéshozó asztalnál a főméltóságok
foglaltak helyet és közéjűk csak néhány kiválasztott főispán
ült az asztalhoz. Úgy, mint a képviselőház bizottmányainál
is. A többi mágnás gyakorlatilag csak, mint
megfigyelő vett részt és időnként, beszélgetés során
mondott tanácsot és véleményt, de a döntést az asztalnál
hozták, majd szavazatra bocsátották. Ez a változat
élt III. Károly főrendiház-reformja (pontosabban, „felséges
tábla” reformja) idejétől. A XIX. század elejétől a „Felső
Tábla” már a későbbi, főrendi házi formában működött.
Ez az angol polgári forradalom utáni formát követte.
Visszatekintés
Már Szent István király is a királyi tanácsot egy állandó
testületből és egy alkalmanként összeülő nagyobb
létszámú testületből szervezte meg. A szűkebb tanács neve: „consilium”, a tágabb értelemben vett tanács
az országos gyűlés főemberekből álló testülete a „concilium”
volt. A concilium Szent László és Kálmán király idejében
országos egyházi zsinattal volt egybekötve. Így ez
időben a magyar országgyűlés egyházi zsinat is volt,
csakúgy, mint a német-római birodalomban is a birodalmi
gyűlések is sokszor templomokban tartattak meg.
A consilium megnevezés a majd’ minden nap a király
oldalán tanáccsal szolgáló, legbizalmasabb jobbágyurakat
jelentette, vagyis a későbbi „barones regni et prelates
regni” testületét melynek tagjai a prelátusok, a főpapok is.
Sőt már Szent István idejétől ezek a prelátusok állnak
egy árnyalattal előbb, mint a világi nagyok, s ezért később
is a megnevezés sorrendje: „prelates et barones
regni”, csak Mátyás király alatt szűkül le a megnevezés
„barones regnire”! Ezért az ország legelső zászlósura
a királykoronázó joggal bíró, mindenkori esztergomi
prímásérsek, aki III. Károly király címadományaképpen,
egyben a Római Szent Birodalom hercege is, ezért
nevezik hercegprímásnak.
Azonban társadalmi rangban, a nyugati értelemben vett
báró rang megfelelőjének vehető, már az Árpád-korban is, habár
még a XIV. századi végleges formájához viszonyítva kiforratlan
is a nemesi társadalom szerkezete: a korábbi időben, a
királyi levelekben is „prenobilis”-nek címzett, minden előkelő
származású birtokos nemes; mindazok, akiknek földbirtoka
a vármegyétől független s az Anjou-kor előtt nem
tartozik a várispán fennhatósága alá. Vagyis már korábban
is országos nemes, de előkelőbb, mint a serviensek átlaga.
Ilyenek a régi törzsi és nemzetségi előkelők leszármazottai s
a beköltözött úri ivadékok közül, azok, akik seniorok, akiknek
nagyobbak a birtokai, ezek ugyanis mind szabad birtokok,
tehát uraik „szabad urak”, de Magyarországon a címük
„nemesúr”
IV. Béla korából ismeretes szabad birtok adományozása
például a vármegyei fennhatóság alól kiemelt, 
„eximált” birtok. A szabad birtokú, de kisebb területtel
bíró nemesek valójában a nyugati szabad úr, birodalmi
lovagokhoz, és a ma is közismert angol baronettekhez,
a kisbárókhoz hasonlíthatóak, akik a Sir, lovagúr címet
viselik.
Megjegyzés: Az angol feudális szerkezethez viszonyítottuk
könyvünk több részében a nyugati feudális hierarchiát.

TOVÁBBIAK A KÖNYVBEN OLVASHATÓAK! RENDELD MEG!

____________________________________________________ 

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - 2012

Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.

 

Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

Megrendelés:  

A könyvet jelenleg a kiadás PDF formátumában veheti meg, 1000 Ft-os áron!

Megrendelés a szerzőtől:      

 gyogyito.ero@gmail.com

email címre írott igényléssel.

 

Ezután Önnek kiküldjük a számlát az Ön által megadott email címre.

Ön a könyv árát átutalja nekünk. 

Ezután elküldjük önnek emailben a PDF formátumú könyvet.- A könyv terjedelme: 555.oldal - 

 A nyomtatott példányok már elfogytak. Ha CD-n kérné a könyvet, akkor az ára előreutalással 1800 Ft, plusz a postázási költség, mely 2300 Ft, tehát 4100 Ft. 

 

 

 

 

Oldal: 16. A bárók feladata hadszervezés és országkormányzás, részvétel a királyi tanácsban
MAGYAR LOVAGKÖNYV - A FEUDALIZMUS KÉZIKÖNYVE- Hit, Isten, Haza, Becsület! - © 2008 - 2024 - novella-vers.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat