24. A XVI. századtól, gyakorlatilag az alispán

irányította a vármegyét. A vármegyei „főurak”
Az alispánt, miután kezdett a hivatal jelentősége nőni, a vármegyei
önkormányzat pedig egyre erősödni, kinevezték a királyok,
a főispán ajánlására, vagy a megyében a nemesek választották.
Az alispán ugyan régen a főispán familiárisa volt,
de már Zsigmond király idejében nagyobb szerepet kapott, a
választott, megyei más tisztviselőkkel együtt. Ezt Zsigmond
király különösképpen szorgalmazta, előmozdítva ezzel a vármegyei
önkormányzat fejlődését és megerősödését. Sőt, azt a
nemes urat, akit a megyei nemesség megválasztott valamelyik
tisztségre, de nem akarta azt elfogadni, pénzbírsággal sújtotta.

I. Mátyás király engedélyezte először, hogy Pest vármegye nemessége maga válasszon alispánt, ez időtől kezdődött a vármegyékben  nemesség általi alispánválasztás!

Lehotzky András Stemmatographiájában, mely 1796-ban jelent meg, és az országbíró is lektorálta, a már abban a korban elfogadott felfogás szerint van a rangok és hivatalok felsorolásánál a fejezetek felosztása: Itt a főpapok: " Prelates Regni" után jönnek az Országos  Főméltóságok hivatalban volt személyek: " Barones Regni", és a Bánok, Helyi / Locumnes/ Bánok és Főkapitányok, ezek után következnek a "Mágnások": Itt a főispánokat nevezi a könyv a listákban " mágnásnak", és a Vármegyei Alispánok / Vice Comesek/ és a Vármegyei Követek vannak felsorolva, a XVI. századtól, mint országosan fontos személyek! 

Az öröklődő bárói és grófi címeket nyert személyek a nemességből "kreált bárói és grófi rangok" alatt vannak felsorolva.

A Hercegeket és erdélyi fejedelmeket és vajdákat külön tárgyalja, mint a társadalom legfelső személyeit!

A XVI. század szóhasználata ezért már az alispánokat és a választott vármegyei előljáró testület tagjait: a táblabírákat, mint a jegyzőt és a szolgabírákat, és a vármegyei követeket is megyei "főuraknak"
nevezte. A főispán egyre inkább csak királyi biztos és ellenőrző
szerepet tölt be.
Egyébként már Zsigmond király idejében a főispáni hivatal
társadalmi tekintélye lejjebb csúszott az Árpádok és az Anjouk
idejéhez képest. Az igazi karrier az ambícióval rendelkező,
nagyravágyó urak számára a bárói hivatal elérése. Bár, mint
mondtuk a nagyságosok, a főurak köre ennél tágabb és a bárók
alatt tágabb értelemben is, többeket értettek, mint a ténylegesen
hivatalban lévők, az onnan leköszönők, a hivatalt egymás
között cserélgetők. A főispánság inkább már jó jövedelmi
forrás és esetleges lépcső a későbbi bárói hivatalhoz, megmutatva
és bizonyítva a vezetési képességeket. Sokszor a főispán
már Zsigmond idejében egy-egy országos báró familiárisa, akit
az országnagy helyezett hivatalába és így nem igazi főúr a mai
történész szemével, aki, mint a jeles professzor, Májusz Elemér
is, szigorúan elemzi a társadalmi folyamatokat. Viszont a kor
köztudata és majd a későbbi kor, az utódok szerint már ezek
az urak is a nagyságosok rendjébe tartoznak, ők a „tekintetes
nagyságosok”, akik attól még, hogy az országnagy nevezi ki
őket, s alá tartoznak, ugyanúgy főispánok, mint akit közvetlenül
a király nevez ki. Társadalmi rangjuk ugyanakkora, mint
mindegyik főispánnak. Különösképpen, minthogy mint már
mondtuk, az alispán a szolgabírák és a később majd táblabíráknak
nevezett választott megyei elöljárók is a XVI. századi
szóhasználatban már főurak. Egyébként is már az Árpádok és
az Anjouk alatt is, sokszor a király által kinevezett királyi várnagy
töltötte be az alispán tisztét is, mellette és fölötte a megyés
ispánnal, mondjuk most már főispánnal. Ezek a királyi
várnagy alispánok is részt vettek a királyi tanácsban korábban.
Tehát, ha a modern szempontú történelmi elemzés szerint
csak a ténylegesen legfőbb hatalmat gyakorlók tekintetnek
főúrnak és a tőlük függők középnemesnek neveztetnek;
akkor valójában nem a kor felfogása szerint gondolkodnak
azok, akik ezt a logikát követik. Ugyanis az a szó, hogy középnemes,
csak mai fogalom, régen nem létezett.
Sőt ezt a megnevezést is keverik mai történészeink, mert
egyszer középbirtokos nemest, egyszer pedig, az előkelő, vezető
megyei nemességet, máskor meg azokat a már előbb is említett,
a bárói hivatalban lévő úrhoz familiárisi kapcsolattal kötődő,
az előbbi által kinevezett főispánt, várnagyot is középnemesnek
nevezik. Az is kérdéses, hogy ki a középbirtokos. Ugyanis a
XVI. században még a negyed-, vagy fél-vármegyét kitevő uradalmakat
is közepes nagyságú birtoknak vehetjük a több, vagy
teljes vármegyéket is kitevő honor és zálog szerzeményű uradalmakhoz
képest. Ugyanakkor az ősi, családi tulajdonú tekintélyes
birtokok, melyek csak rész-vármegyényi területet tesznek
ki, mégiscsak biztosítanak annyi tekintélyt és hatalmat uraiknak,
hogy őket is az úri rend tagjainak tekintsék. A birtokok
nagysága a XVII. századra már csökken, részben az örökösök
osztozása miatt is. A XIX. század elején már a 6–10 ezer holdas
birtokot is nagybirtoknak tekintik, az ennél kisebb birtokos,
nem főrangú nemest „középnemesnek”. Ugyanakkor, ha főnemesi
címet visel valaki, de a birtoka ilyen közepes birtok, azért
ő nem középnemes! A XIX. század végére már az ezerholdas birtok
is nagybirtok. Ennyit a megnevezések következetlenségéről!

TOVÁBBIAK A KÖNYVBEN OLVASHATÓAK! RENDELD MEG!

____________________________________________________ 

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - 2012

Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.

 

Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

Megrendelés:  

A könyvet jelenleg a kiadás PDF formátumában veheti meg, 1000 Ft-os áron!

Megrendelés a szerzőtől:      

 gyogyito.ero@gmail.com

email címre írott igényléssel.

 

Ezután Önnek kiküldjük a számlát az Ön által megadott email címre.

Ön a könyv árát átutalja nekünk. 

Ezután elküldjük önnek emailben a PDF formátumú könyvet.- A könyv terjedelme: 555.oldal - 

 A nyomtatott példányok már elfogytak. Ha CD-n kérné a könyvet, akkor az ára előreutalással 1800 Ft, plusz a postázási költség, mely 2300 Ft, tehát 4100 Ft. 

 

 

 

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve -

Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.

Tel:  +43 2610 431 111 60

Fax: +43 2610 431 11 26

Internet: www.novumpocket.com

               kiado@novumpocket.com

Austria - Germany - Hungary -Spain - Switzerland

  

 Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

Oldal: 24. A XVI. századtól gyakorlatilag az alispán irányította a vármegyét, a vármegyei "főurak"
MAGYAR LOVAGKÖNYV - A FEUDALIZMUS KÉZIKÖNYVE- Hit, Isten, Haza, Becsület! - © 2008 - 2024 - novella-vers.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat