27. Valakit többször is lovaggá lehet avatni!
Példánk most is Nagy-Britannia
Nagy-Britanniában, napjainkban (a XXI. században) is az a
szokás, hogy a rangemelések lovaggá ütéssel történnek.
Az öröklődő címek közül a legalsó a baronet (kis báró) viseli
alapvetően a sir (lovag úr) címet, de a magasabb viscount,
count, márki, earl, duc rangokra emelés is lovaggá ütéssel történik,
visszaemlékezve az ősi időkre. Így nemcsak a baronet
címe a sir, hanem a tőle magasabb címet viselő rangemelt
lordoké is.
(Például: Wellington herceg, a nagy angol hadvezér) 1769–1852
(neve és címe: Sir Arthur Wellesley, Duk of Wellington. Magyarul:
Lovag Arthur Wellesley, Wellington hercege.)
(Megjegyzés: a lady ősi, eredeti jelentése: cipódagasztó, vagyis
kenyéradó nagyasszony, míg a lord eredeti jelentése: a cipó,
a kenyér őrzője, vagyis mint hűbérúr, jobbágyai biztonságára vigyázó,
kenyéradó, védelmező. Tehát a hűbérúr ez esetben is egyúttal
védelmező lovag.)
A briteknél figyelhetjük meg elsősorban a következőket
is:
A lovagok, a baronettek között is van, akinek van hűbéri
birtoka, és van, akinek nincs, csak simán a rangot viseli.
Ellenben akinek van hűbéri birtoka az annak a lordja, védelmezője,
úr minden jobbágya, szolgája és minden ott élő felett.
(Úgy, mint hűbérúr, a mindennapi kenyér őrzője és védelmezője;
a régi feudális, germán szokásból eredően, még a törzsi állapotokra
emlékezve, amikor minden mindenkié; a birtok, az uradalom
lakói egy nagycsaládot alkotnak, innen származik az „első éjszaka
joga” is. Az alárendelt is elvárta ezt az uraságtól. Az új házas
menyasszony a nászéjszakát a hűbérúrral töltötte, így bizonytalanná
vált az esetleg a közeljövőben születendő gyermek származása,
s ha az igény, a körülmények úgy kívánták, a gyermeket az
úr fiának is elismerhette. Ez a barbár szokás Magyarországon sosem
volt, ilyen jog nem volt. A magyar erkölcs tisztább volt, és a
jogi gondolkodás is egyértelműbb, ésszerűbb volt.
Mint a magyar társadalomtörténet részletezésekor is kitűnik,
nem volt Magyarországon hűbéri láncolat sem; a birtokadományok
nem hűbéri szolgálat feltételei voltak, hanem megelőzve
a későbbi Európa birtokviszonyait, már Szent István király idejétől
örök időre és örökletesen szóltak.)
Amikor már Európa nyugati részén is örökletessé váltak a
hűbérbirtokok, melyek kezdetben csak szolgálat idejére szóltak,
attól az időtől szokássá vált a birtokok halmozása is, így
egyazon lovagnak több hűbérbirtoka is lehetett, sőt a birtokokkal
járó rangok is halmozódhattak. Így valaki egyszerre
lehetett többféle ranggal járó birtokok ura. Ugyanis szokássá
vált, hogy a királyok, seniorok a hűbéri szolgálattal járó címet
a birtokra ruházták, hiszen az uradalom a birtokló szolgálati
kötelezettsége révén szintén a hűbéri láncolat része volt. Így
valakinek egyszerre lehetett többféle vicomte-sága, grófsága,
márkisága, vagy akár hercegsége is. Ezeknek a címeit mindet
viselte, felsorolva a birtokok megnevezéseivel.
A későbbi időkben, mikor már kezdett a kor felfogása
átcsúszni a kapitalizmus irányába, szokássá vált a birtokok
adás-vétele is, így ezzel a birtokkal járó címek és rangok
adás-vétele is. (Ez például Angliában annyira bevett szokás lett,
hogy a későbbi időkben már a katonai rendfokozatokat is el lehetett
adni, meg lehetett vásárolni: például a hadsereg kapitánya eladhatta
századosi rendfokozatát, aki pedig megvette azt, viselhette
a kapitányi rangot.)
A földbirtokok fogytával a királyok már csak címeket adományoztak.
Így, megint visszatérve Nagy-Britanniára, az új lordok is
már csak címeket kaptak, birtok nélkül. Ilyenkor a főrangú
cím lovagi címként lett adományozva.
(Stilizált példaként: Az Arany Oroszlán Lovagja; vagy
mondjuk kitalált példaként: A Hűség Márkija. Hogy tényleges
példát mondjunk: Mountgomery tábornok, a II. Világháború hadvezére,
az El Alameinnél aratott győzelemért a Viscount of El
Alamein címet kapta a királynőtől, tehát a győzelem helyszínének
nevét kapta lovagi címéül, de nem a területet magát.)
Az új idők főúri címadományainál, minthogy már nincs
birtokadomány, felfigyelhetünk arra is, hogy a Lord cím már
nem birtoknévvel szerepel, hanem már családnévvel. A régi
lordok a családnevet sokszor nem is jelölték, csak a birtok nevét
viselték a Lord címmel.
(Az állandósult családnevek egyébként is egész Európában, csak
a XVI. század elejére alakultak ki. Addig a nemesi címet mindig a
feudális birtok helységnevével használták. Így ugyanazon család
tagjai, testvérek is, az uradalmukat jelentő birtok nevét viselték,
tehát eltérő vezetékneveket viseltek. A család, nemzetség összetartozásának
jelölésére, állandó családi vezetéknév használata
csak erre az időre vált szükségessé, mert a családok szétágaztak,
míg a birtokok meg fogytak. Ez igaz Magyarországra is. Bár itt
már egyszer kialakult az Árpádok idején a nemzetségnév használata,
szintén a szétágazások miatt, de az önállósuló, egyre nagyobb
sajátbirtokkal rendelkező ágak önálló családként kezdtek
szerepelni a XIV. század közepétől. Ebben a században, Zsigmond
király idejéig még időnként használták a régi nemzetségi megnevezést,
de a század végére gyakorlatban már csak központi birtokuk
nevét használták családnévként, s a nemzetségi hovatartozás
csak a köztudatban maradt fenn. Száz év után ismét megismétlődött
a családnév, már nemzetségi névként kezdődő használata.
Egyébként Európában már a római nemzetségek használták az
állandó nevet, de a népvándorlás ideje, a germán szokások ideje
ezt elfelejtette úgy látszik egy időre. A plebejusoknak nem is volt
állandó családnevük a XVI. században sem, csak különböző tulajdonságokat
megjelölő mellékneveket viseltek. Ezek a későbbi
ragadványnevek, vagy foglalkozásnevek. Később ezek is állandósultak,
a családi összetartozás megjelöléseként

 

TOVÁBBIAK A KÖNYVBEN OLVASHATÓAK! RENDELD MEG!

____________________________________________________ 

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - 2012

Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.

 

Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

Megrendelés:  

A könyvet jelenleg a kiadás PDF formátumában veheti meg, 1000 Ft-os áron!

Megrendelés a szerzőtől:      

 gyogyito.ero@gmail.com

email címre írott igényléssel.

 

Ezután Önnek kiküldjük a számlát az Ön által megadott email címre.

Ön a könyv árát átutalja nekünk. 

Ezután elküldjük önnek emailben a PDF formátumú könyvet.- A könyv terjedelme: 555.oldal - 

 A nyomtatott példányok már elfogytak. Ha CD-n kérné a könyvet, akkor az ára előreutalással 1800 Ft, plusz a postázási költség, mely 2300 Ft, tehát 4100 Ft. 

  

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve -

Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.

 

Austria - Germany - Hungary -Spain - Switzerland

  

Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

 

    Új szempontok szerinti történelem-szemlélet! Egyháztörténeti és jogtörténeti OK és OKOZAT közti összefüggések!   

   

Oldal: 27. Valakit többször is lovaggá lehet avatni! Példánk most is Nagy-Britannia!
MAGYAR LOVAGKÖNYV - A FEUDALIZMUS KÉZIKÖNYVE- Hit, Isten, Haza, Becsület! - © 2008 - 2024 - novella-vers.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat