33. A pápa, mint Isten földi helytartója,
a Cluny reform
Az említett veszélyek bekövetkeztek az évek folyamán, éspedig
kétszeresen is.
Sok püspöknek vetették a szemére, hogy nem törődik becsülettel
a feladataival.
A császároknak is szemére lehetett vetni, hogy olyan embereket
tettek meg püspöknek, akik arra érdemtelenek voltak,
a koronát ellenben kiszolgálták. Ezt az Egyház nem nézhette
jó szemmel.
Először a franciaországi Cluny bencés kolostorban jelentkezett
a törekvés, hogy változásokra van szükség.
A Cluny reformmozgalom sok helyen talált meghallgatásra.
A célja az volt, hogy minden visszásságot kiküszöböljön
az Egyházban. Ide tartozott az invesztitúra kérdése is. Ezzel
kapcsolatban a teológusok azt a következtetést vezették le a
pápa és a császár közti viszony kérdésében:
A legfőbb úr az Isten. Helytartója a pápa, ő iktatja be a
császárt, amikor felkeni és megkoronázza. A császárnak tehát
meg kell hajolnia a pápa akarata előtt.
Ez hallatlan jogsértés volt a császárok szemében. Hiszen
korábban ők nevezték ki a pápát, ők alapították adománnyal
a pápai államot. Ámde az is igaz, hogy a pápa kente fel szentelt
krizmával a császárt. A pápa lényegileg egyházi személlyé
tette a császárt, de ugyanakkor a világi hatalom tekintetében
a pápai hatalom a császártól származott. (Kettős kard eszméje.)
A Cluny reform
Európa többi országával, de főként a (német-)római birodalommal
ellentétben Dél-Franciaországban nem tudott az úgynevezett
Sajátegyház fogalma kibontakozni. Ugyan a püspökök
és apátok itt is a király vazallusai voltak, de nem rendelkeztek
önálló felségjogokkal. Itt tehát az Egyház viszonylag független
maradt az állammal szemben, és így szembetűnőbbek
voltak az esetleges visszásságok, állam és Egyház szimbiózisának
tekintetében. Az Egyház belső megtisztulását és az állami
befolyás alól történő megszabadítását legfőbb célul kitűző
mozgalom ezért itt vette kezdetét. A X. században felismerték,
hogy az egyházi élet reformjának a kolostorok megrendszabályozásával
kell elindulnia. 910 körül Vilmos aquitániai
herceg a burgundiai, Lyontól északra fekvő Clunyben egy reformkolostort
alapított, amelynek teljes belső függetlenséget,
szabad apátválasztást, valamint exemptiót, vagyis mentességet
a püspöki joghatóság alól, közvetlen Rómától való függést
biztosított. A kolostort csakhamar a bencés szabályok szigorú
betartása, kemény aszkézis és a liturgia különös ápolása
jellemezte, és szentéletű apátok vezetése alatt csakhamar az
egész európai szerzetességet befolyásolta. Kiemelkedő apátjai
ezek voltak: Berno 909–927, Odó 927–942, Majolus 954–994,
Odiló 994–l048, Hugó 1049–1109. A cluny reformmozgalom,
amelynek szabályai – Consuetudines – a további kolostoralapítások
normái lettek. Hihetetlenül rövid idő alatt az eszme
a kolostorok százait járta át, és ezek mind Clunyhez csatlakoztak.
A XII. században már a cluny kolostorszövetséghez
kb. 3000 szerzetesi közösség tartozott.
Párhuzamosan egyéb kolostori reformok is indultak: 913-
ban Namur mellett Brognei Gerhard (meghalt: 959) egy szintén
híres és áldásos befolyású reformkolostort alapított. Még
nagyobb jelentőséget nyert ennél Vandierei János 933-as
gorze-i (Lotharingiában) alapítása, amely szigorú aszkézissel
főleg a német kolostorokat befolyásolta.
Ilyen kolostorok voltak: Maximim Trierben, Emmeran
Regensburgban, Szent Péter Salzburgban, Corvey-ben,
Fuldában stb. Kolostori reformcentrum keletkezett a Feketeerdőben
is. Itt a hirsaui (Hirschau) apátság vezetésével kb.
1000 kolostor vette át a cluny szabályokat. Ez az „ifjabb cluny
reform”. A laikus testvérek (fratres conversi) intézménye is
ekkor kezdett meghonosodni talán. Itáliában is új szerzetesrendek
keletkeztek ez időben: Szent Romuáld (meghalt:1027)
alapította Camaldoliban, az innét kamaldulinak nevezett remeteéletű,
bencés-rokon szerzetesrendet, Gualberti Szent
János (meghalt: 1073) alapította a tulajdonképpen szintén
bencés szabályzatú vallombrosai rendet és Szent Nilus (meghalt:
1005) a Róma melletti Grottaferratában a görög szertartású
bazilita rendet.
A régi, jelentős német birodalmi kolostorok túlnyomó
többsége azonban nem fogadta el az antifeudális jellegű cluny
reformot. Ezek inkább az Ottó-féle birodalmi egyházhoz
húztak, és a későbbi ún. invesztitúra harcban is többnyire a
császár pártját fogták.
Az Egyház reformja nem kész programmal indult, fokozatosan
tudatosodott a kolostorok megújhodásával. Hiszen a
mozgalom főleg a szabálytalanságokat igyekezett felszámolni:
az elharapódzó simóniát, a papi házasságot (nikolaitizmus) és
a laikusok által gyakorolt papi, főpapi beiktatást, az invesztitúrát.
A simónia, az egyházi javadalmak vásárlása (Simon
mágus nevéből!) az úgynevezett sajátegyház logikus következménye
volt, és már-már legális adónak számított, amit
az újonnan kinevezett javadalmas a kegyúrnak tartozott
fizetni. A világi papság nősülése (ezeket nikolaitáknak nevezték)
is a korábbi zsinatok (Elvira, kb. 306, Orleans, 538)
ellenére általánossá vált. A milánói Invesztitúra egyházmegyében
például még a XI. században is kivételnek számított
a nőtlen pap. A reformmozgalom legfontosabb szóvivője és
elméleti harcosa a lotharingiai származású, radikális nézeteket
hirdető Humbert de Silva Candida (meghalt: 1061, munkája:
Adversus Simoniacos), és Damiani Szent Péter (meghalt:
1072) volt. Mindkettő, mint a római Egyház kardinálisa, nemcsak
az egyházi reformra, hanem annak politikájára is döntő
befolyással volt. (Adriányi Gábor)
Ennek a kornak a későbbi pápai törekvése lett az is, hogy
Magyarországot pápai hűbérként próbálták feltüntetni, ami
ellen a Magyar Királyság tiltakozott mindig, minden időben,
csakúgy, mint a német birodalom törekvése ellen, mely szintén
birodalmi hűbérnek tekintette Magyarországot, azon az
alapon, hogy a „magyarok Szent Koronája a pápától származik,
a pápaság és az egész kereszténység védelmezője pedig
a Német Nemzeti(ségű) Római Szent Birodalom császára.”
A császár és a pápa közül ki kinek a hűbérese? Harcra került
sor az Egyház és az állam között a Római Szent Birodalomban.
Mikor a cluny mozgalomból Hildebrand szerzetest választották
meg pápának, ez a feszültség még inkább kiéleződött.
Hildebrand születése szerint egyszerű pásztorfiú volt,
VII. Gergely pápaként megtiltotta IV. Henrik császárnak,
hogy a püspököket egyházi hatalommal ruházza fel. A császár
azonban figyelmen kívül hagyta a tilalmat. Erre a pápa
kiközösítette a császárt. A császárnak az volt a terve, hogy
erőszakkal lemondatja a pápát. Ámde az emberek komolyan
vették a pápa szavát. A birodalmi fejedelmek megtagadták a
császártól az engedelmességet, az Egyház pedig saját szolgálatait
vonta meg tőle. Ez IV. Henrik hatalmának elvesztéséhez
vezetett volna. Így aztán meghajolt a kiközösítés előtt és
l077-ben elzarándokolt a pápához, hogy annak feloldozását
kérje. Ez az úgynevezett „Canossa-járás”. Canossai vezeklésként
vonult be az egyház történetébe s az egész világot meggyőzte
arról, hogy kié a legfőbb földi hatalom.
Azonban a püspöki teljhatalom továbbadásának jogáért
folytatott harcok csak 1122-ben fejeződtek be a wormsi
ediktummal.
Eszerint a székeskáptalan választja a püspököt a császár,
vagy jelöltje jelenlétében. A császár adja át a megválasztottnak
a jogart, mint a világi hatalom jelvényét. A pápa adja át
a megválasztottnak a gyűrűt és a pásztorbotot (invesztitúra
= beöltözés), ezután a pápa szenteli püspökké.
Az Egyház és a birodalom közötti elsőbbségért folytatott
harcok meggyengítették a császári hatalmat, és ez a világi
és egyházi hűbérurak megerősödéséhez vezetett a császárral
szemben.
(Lásd könyvünk későbbi részében a római és német-római császárok
időrendi táblájának jegyzeteit!)
A császár és a pápa közti hatalmi versengés még a wormsi
ediktum után is tartott, végig a XII–XIII. században, és ez előmozdította
a folyamatot, hogy a Német Nemzeti(ségű) Római
Szent Birodalom számos hűbérura önálló fejedelemmé emelkedjék.
Ez volt az oka annak, hogy később minden olyan kísérlet
megbukott, mely erős központi császári hatalom létrehozásával
próbálkozott.
Sok kis fejedelemség szövetsége lett így a német-római
birodalom. IV. Károly császár 1356-ban aranybullában rögzítette,
hogy a fejedelmek közül ki a hét császárválasztásra
jogosult:
A kölni, a mainzi, a szász, a pfalzi, a trieri, a cseh és a
brandenburgi.
Ebből egyházi fejedelmek: a kölni érsek, a mainzi érsek és
a trieri érsek. Világi fejedelmek: a szász herceg, a pfalzi palotagróf
és a birodalmi hűbérbe tartozó cseh király, továbbá a
brandenburgi őrgróf.
A Római Szent Birodalom megszűnése után (1806) porosz
vezetéssel újra szerveződött a német birodalom (a hitleri
Németország ezt nevezte II. Birodalomnak), majd az I. Világháború
után a „III. Birodalom” jött létre. 1806-tól Ausztria császárság
új ország lett (a magyar és a cseh királyságokkal). Napóleon
Francia császársága jogalapját tekintve szintén Nagy Károly
frank császárságára hivatkozhatott.
Az Egyházi Állam, mely Pippin, frank király adományaként
jött létre (751–776), l870-ben szűnt meg, mikor az olasz
állam erőszakkal bekebelezte területét. Azóta Vatikán római
városrész szuverén államként szerepel a nemzetközi jogban
s felszabadult tulajdonképpeni feladatai végzésére.
A világi hatalmat a pápai tévedhetetlenség dogmája biztosítja.

  

TOVÁBBIAK A KÖNYVBEN OLVASHATÓAK! RENDELD MEG!

____________________________________________________ 

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - 2012

Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.

 

Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

Megrendelés:  

A könyvet jelenleg a kiadás PDF formátumában veheti meg, 1000 Ft-os áron!

Megrendelés a szerzőtől:      

 gyogyito.ero@gmail.com

email címre írott igényléssel.

 

Ezután Önnek kiküldjük a számlát az Ön által megadott email címre.

Ön a könyv árát átutalja nekünk. 

Ezután elküldjük önnek emailben a PDF formátumú könyvet.- A könyv terjedelme: 555.oldal - 

 A nyomtatott példányok már elfogytak. Ha CD-n kérné a könyvet, akkor az ára előreutalással 1800 Ft, plusz a postázási költség, mely 2300 Ft, tehát 4100 Ft. 

 

 

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve -

Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.

 

Austria - Germany - Hungary -Spain - Switzerland

 

 

Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

Oldal: 33. A pápa, mint Isten földi helytartója, a Cluny reform
MAGYAR LOVAGKÖNYV - A FEUDALIZMUS KÉZIKÖNYVE- Hit, Isten, Haza, Becsület! - © 2008 - 2024 - novella-vers.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat