6. Visszatérve Constantinus császár idejébe, a 325 utáni időbe
Nagy Constantin császár megkeresztelkedett 337 húsvétján,
halálos betegen, de már korábbi életében is kereszténynek
vallotta magát, s csak azért nem keresztelkedett meg, mert
nem akarta kezét megkötni, ugyanis egész egyénisége messiási
öntudattal volt eltelve. Azt hitte, arra született, hogy
az egész birodalmat mind politikailag, mind vallásilag újjáteremtse.
Az új államvallást a kereszténységben látta. Mint
római császár, ősi szokásjog alapján, Julius Caesar főpapsága
után Pontifex Maximus is volt. Magát 13. apostolnak
tartotta, ilyen értelemben állított magának síremléket is 12
szarkofág között. Ezen kívül püspöknek is tartotta magát.
(„episcopus in externis”) Ilyen címen egyházi belügyekbe is
beleszólt, és mindenben döntött. Megkezdődött a cezaropapizmus.
Constantinus császár vallásos volt ugyan, de a maga
módján. Irgalmatlanul kiirtotta politikai ellenfeleit, ugyanakkor
valláspolitikájában vallási türelmet és a vallások egyenlőségét
hirdette meg. (313-as milánói rendeletében és 323-as
törvényében.) Ugyanakkor a keresztény templomoknak, papoknak,
az egész keresztény egyháznak ugyanazokat a kiváltságokat
biztosította, amelyeket a pogányság élvezett. Ilyenek:
adómentesség, örökösödési jog, rabszolga-elbocsátási jog.
Nagyon sok rendelkezésével a kereszténység elterjedését
és megerősödését támogatta: megtiltotta a véres cirkuszi játékokat,
keresztre feszítést, gyermekkereskedelmet. A rabszolga
meggyilkolását gyilkosságnak minősítette. 318-as és
333-as rendeleteivel a püspököknek törvényhatósági jogokat
biztosított (valószínűleg az állami közigazgatás korrupciója
és elégtelensége miatt), valamint a legfőbb praefectusi ranggal
tüntette ki őket. Ekkor kezdődik a püspöki insignatúrák viselése.
(Insignatúra = méltóságjelvény)
Fényes templomok hosszú sorát építtette: pl. Rómában a
Szent Péter- és Pál bazilikák, Jeruzsálemben a bazilika és a
Szent Sír-templom, Betlehem stb.
Hatalmas költséggel és erőfeszítéssel birodalmának egy új,
keresztény fővárost épített (324–330), mely nagyszerű alkotásaival
és keresztény emlékműveivel a régi fővárost, Rómát
is felülmúlta. (Új Róma = Nea Rómé, más néven: Kostantinápoly
= Constantin Nea Polis)
Utódja lett három fia:
II. Constantinus lett a nyugati birodalom uralkodója,
Constans a középső részeké,
Constantius lett a keleti részek uralkodója (aki magát
„episcopus episcoporum”-nak nevezte, és a püspököktől feltétlen
engedelmességet követelt.)
A középső részek uralkodóját meggyilkolta egy Maxentius
nevű trónbitorló, ezután már csak két részre oszlott a birodalom:
keleti és nyugati részre.
Ez időtől minden az egyházi rendhez kapcsolódik.
(476-ban Romulus Augustulus császárt, egy 12 éves
gyermeket, megfosztotta hatalmától a germán testőrség
parancsnoka, Odoaker, bizánci megbízásból. Ez időtől
ő lett egész Itália királya. Ettől az időtől számítja a
XX. századi történetírás a középkor kezdetét.)
A Nyugat-Európában születő új államalakulatok és
királyságok idején a nyugati birodalom császárainak is
a keleti, bizánci császárok tekintették magukat. Dél-
Itáliában még tényleges hatalmuk is fennmaradt. Az újdonsült
fejedelmeket és királyokat alattvalóiknak tekintették.
I. Justiniánus (527–565) megpróbálkozott
a nyugati területek visszaszerzésével is, hogy a nyugat
feletti császári hatalma valóságos legyen, de próbálkozása
nem járt sikerrel.
800 karácsonyán III. Leó pápa (795–816) császárrá
kente I. Károlyt, a frankok királyát. Erre jogilag az adott
lehetőséget, hogy Bizáncban Irén császárnő ragadta magához
a hatalmat, s ezért sokan úgy tartották, hogy ezzel
a keleti császárság, mely magát nyugat urának is tartotta,
megszűnt. Azzal, hogy Leó pápa császárrá kente és
koronázta Nagy Károlyt, feltámasztotta a nyugati császárságot.
Ez időtől a frank, majd a német nemzetiségű
császárok jogilag római császárok, egészen 1806-ig, a
„Német Nemzetiségű Római Szent Birodalom” megszűnéséig.
(Napóleon is, mint a frank uralkodók jogutódja,
koronáztatja magát a pápával francia császárrá!)
Kiadó: Novum Publishing gmbh 2012.
Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!
Megrendelés:
A könyvet jelenleg a kiadás PDF formátumában veheti meg, 1000 Ft-os áron!
Megrendelés a szerzőtől:
email címre írott igényléssel.
Ezután Önnek kiküldjük a számlát az Ön által megadott email címre.
Ön a könyv árát átutalja nekünk.
Ezután elküldjük önnek emailben a PDF formátumú könyvet.- A könyv terjedelme: 555.oldal -
A nyomtatott példányok már elfogytak. Ha CD-n kérné a könyvet, akkor az ára előreutalással 1800 Ft, plusz a postázási költség, mely 2300 Ft, tehát 4100 Ft.
Új szempontok szerinti történelem-szemlélet! Egyháztörténeti és jogtörténeti OK és OKOZAT közti összefüggések!