39. A Sárkányos Társaság
A magyarországi híres lovagrendet, a Sárkányos Társaságot
Zsigmond magyar király, római császár (német király) és felesége,
Cillei Borbála alapította 1408-ban, a Boszniában aratott
győzelem emlékére.
A Sárkányos Társaság 24 tagból állott. (A királyon és a királynén
kívül 22 tagból.) A társaság tagja az a 22 báró lett a király
és a királyné mellett, akik az országot kormányozták. A társaság
tagjainak személyéből képet kaphatunk, hogy kik voltak
azok az alapításkor, akik részt igényelhettek azon korban a hatalomból,
kiknek a szava döntött az országos és a megyésispáni
tisztségek betöltésénél. A rend alapításakor köztük volt: Garai
Miklós nádor, (aki egyúttal, mint magyar nádor és a magyar király
diplomáciai képviselője, a francia király által a francia nagytanács
tagjává is kineveztetett, diplomáciai megtiszteltetésként. Őt nevezte
a francia király, francia gondolkodásmóddal a „nagy grófnak”.)
A nádor rokonai közül tagok az alapításkor: első feleségének
testvére, István szerb despota, továbbá a nádor apósa,
Cillei Hermann és annak fia: Cillei Frigyes, Borbála királyné
testvére, továbbá Garai János, a nádor testvére, valamint a
nádor nővérének férje, Szécsi Miklós tárnokmester, továbbá
Ozorai Pipó, az itáliai boltos-segédből lett magyar országnagy,
eredeti nevén: Filippo Skolari stb.
A rend tagjai a sárkányt fehér köpenyükre hímeztették,
úgy viselték a megkülönböztető jelvényt. A sárkány hátán
látható kereszt a sárkány, a gonosz legyőzését jelképezte.
A rend tagjainak egyéni címereit is a sárkány díszítette, a címerpajzsot
körülvéve.
A híres Drakula vajda, eredeti nevén Tepes Vlad is a rend
tagja volt. A Drakula név is a Sárkányos Rend nevéből származik.
(Drak = sárkány, vagy ördög.)

A rend tagsági formájának megállapítása Zsigmond királytól
származik. Az ő látványosságokat kedvelő természetéből
fakadt, hogy a hatalmasok szövetsége a világ előtt, mint rettenhetetlen
lovagok rendje jelenjék meg, amelyet egy magasztos cél
lelkesít: harc a pogányokkal, a szakadárokkal, mégpedig az igaz
hit védelmében. Harc a gonosz ellen, miképpen Szent György
lovag és Szent Mihály arkangyal is harcolt a sárkány ellen.
Azonban, minthogy már I. Károly király (Károly Róbert)
által alapított lovagrend létezett, mely Szent Györgyről, a vértanú
lovagról neveztetett, ezért megkülönböztetésül az új lovagrend
nem a keresztény vértanú nevét vette fel, hanem jelvényül
a sárkányt választotta, mely saját nyaka köré tekeredő
farkába harap, hangsúlyozva ezzel, hogy a sárkány hátán látható
kereszt súlya alatt megsemmisül az ellenség, a gonosz.
Feltehetően az előző években alakult lovagi társaságok,
mint a tiroli Elefánt Szövetség (1406 évi), valamint a szintén
tiroli Sólyom Társaság (1407. évi) megalapításának ismeretében
döntött így Zsigmond király.
A sárkány a gonoszt jelenti, de a hátán a kereszt a megváltást
is. Mint ahogy a sárkány a saját farkába harap, a gonosz
is elpusztítja a kereszt súlya alatt önmagát.
A szövetség eme Baziliszkusz-gyíkja valójában egyiptomi
eredetű, és egy magát Cleopátrának nevező, késő ókori alkimista
nőtől került be az európai köztudatba, a gnosztikus tanok
elterjedésének idején, a Krisztus utáni első századokban.
Cleopátra aranycsinálásról írott könyvének címe: Chrysopheia.
A könyvben ezt írja: „Egy Minden”. Ugyanitt egy urobórosz,
azaz sárkánygyík, mely önmagába visszafolyó fogja körül azt
az axiómát, hogy „Az Anyag Egy”. (Axióma = sarokigazság,
gyakorlati tapasztalatok széleskörű általánosításán alapuló
tétel, amelyből valamely tudományelmélet összes állításai levezethetők,
de amelyeket az elmélet közvetlenül nem igazol.)
Az eredeti szimbólum jelentése: a kígyó teste, melyben világosság
és sötétség lakozik, azt jelzi az alkimistának, hogy
az anyagi világban a jó és a rossz, tökéletes és tökéletlen az
anyagban összekapcsolódik.
Balra fenn, három koncentrikus körben titokzatos szöveg
fejti ki az eszmét: „Egy minden, általa van minden, számára
van minden, benne van minden. A kígyó egy, két jelképe van,
a jó és a rossz…” – Ha ehhez még hozzávesszük a már korábban
említett megállapítást: „Egy Minden” – akkor óhatatlanul Szent
János evangéliumának gnosztikus félreértelmezésére gondolhatunk,
ha az utolsó vacsorán Jézus búcsújára, főpapi imájára
visszaemlékezünk: – „Az Atya bennem van és én az Atyában
vagyok, aki bennem hisz, az bennem van és én őbenne.”
(János 14. 10 és 21, 15.4, 16.12. és 17.20 és 23.)
A paradicsomi gonosz kígyót a gnosztikusok a jóindulatú
urobórosszá alakították át.
(Baziliszkusz = búzakoszorút is jelent, a bizánci császárok
Baziliszkusz címe is = koszorúzott.)
Az urobóroszból lett az alkimisták sárkánya. A világosságból
és sötétségből álló teste pedig, kémiai értelmet nyert.
(Ne feledjük, hogy az alkímia és a csillagászat is sumer, akkád, babiloni,
arab, egyiptomi eredetű.)
Ezek a hermetikus szövegű kéziratok Bizáncon keresztül
megtalálták az utat Itáliába is, majd innen bekerültek az
európai köztudatba is. Néhányat a XVI. században I. Ferenc
francia király is magával vitt hazájába., címerébe is felvette.
Ennek a baziliszkusznak, búzakoszorúvá átalakult maradványa,
ma is látható Franciaország címere körül.

Visszatérve Zsigmond király Sárkányos Társaságához
Lehet, hogy lényegében titkos társaságként indult. Erre utal
zárt, 24 tagból álló létszáma is. De ugyanakkor a külvilág felé
is ki akarta mutatni a társaság a létezését és a hatalmát.
Zsigmond király is hajlamos volt a romantikára, a lovagi
ábrándokra. Úgyhogy képzeletében feltűnhettek a mondabeli
Arthur király és kerekasztalának lovagjai, akik a mesében
a Szent Grált keresték. (A X. és XI. század fordulóján keletkezett
mesében a Szent Grál az az edény, melybe felfogták a
megfeszített Jézus Krisztus kicsorduló vérét a keresztfa alatt.
A kelyhet a történet szerint Arimateai József őrizte meg, a jeruzsálemi
nagytanács tagja, aki saját sírhelyét adta át Jézus testének
sírba tételéhez.)
A Baziliszkusz gyíknak, a sárkánynak, mint szimbólumnak,
a már ismertetett eredetéből következtetve felvetődik
a gondolat, hogy a Sárkányos Társaság alapítása legalább is
kapcsolatba hozható, a feloszlatott Templomosokkal. Bár
már eltelt 100 év, hogy a rendet kiközösítették és feloszlatták
gnosztikus elképzelései miatt eretnekké nyilvánítva, de
az életben maradt tagok révén fennmaradt, mint titkos rend.
(Elsősorban Nagy-Britanniában és Franciaországban, de nyomai
maradtak szórványosan például Németországban is. Ennek
késői jele, hogy például a Rózsakeresztesek Bécsben székeltek a
XVIII. században, és vezető politikus tagjainak célja a birodalomban
a német egység megerősítése volt.)
Azt a gyanút, hogy a társaság alapítása kapcsolatba hozható
a feloszlatott Templomos Renddel, különösképpen alátámasztja
a tiroli Elefánt és Sólyom Társaságok alapítása is,
melyek alig előzték meg a Sárkányos Társaság alapítását. Bár
Zsigmond király hangzatos célul éppen hogy az eretnekség
üldözését tűzte ki. (Tudjuk, hogy Husz Jánost, a prágai papot,
a huszita mozgalom elindítóját 1414-ben a konstanzi zsinaton
máglyahalálra ítélték. A zsinaton, mint a pápaság védelmezőjének
tisztségét betöltő római császár, Zsigmond király, akkor már
császár is ott elnökölt.)
Az viszont ellene mond annak, hogy Zsigmond lovagrendje
a Templomosok egyik újraéledése lenne, ha a rend céljait és
szimbólumát is figyelembe véve az egészet úgy értelmezzük,
hogy a társaság alapítói ismerik a Templomos előzményeket,
sőt a gnosztikus jelképeket is. Így némely számukra rokonszenves
szimbólumot is átvesznek, ugyanakkor, rendjelükkel
hangsúlyozzák azt is, hogy a gnosztikus sárkány hátára
tett kereszt egyúttal a gnosztikus tanok legyőzését is jelenti.
Hogy valamennyi összefüggés mégiscsak van a Prieuré de
Sion titkos utódtársaságai és a Sárkányos Társaság között, mutatja
az, hogy Cillei Ulrik, a rossz emlékű stájer gróf, majd birodalmi
herceg, saját címerül, családi címerétől eltérően, pajzsán
hegyeire állított körzőt, sisakdíszében pedig egy kelyhet
viselt. Amely pedig a Prieuré de Sion szimbolikus jelvényeire
utal, a „penge és kehely” gnosztikus szimbólumaira, melyek
két csúcsaival egymás felé fordított, 60 fokos háromszög egymásba
csúsztatásával a Dávid-csillagot is alkotják.

Cillei Ulrik címerpecsétje
A kehely, vagyis a Végtelen női oldala, a penge, vagyis
a Végtelen hím oldala.
Cillei Ulrik pecsétjének sisakdísze, Chilei Ulrik pecsétjén
a pajzs ábrája, vagyis egy kehely (Grál?) körzőként
(cirkalomként) ábrázolva.
Cillei Ulrik pedig, unokaöccse volt Zsigmond király feleségének,
Borbálának. (Cillei Frigyesnek, Borbála testvérének a
fia, ugyanakkor unokája Cillei Hermannak. Valamennyien alapító
tagjai voltak 1408-ban a Sárkányos Társaságnak.)
Akár volt összefüggés a korábbi lovagrenddel, akár nem,
akár titkos társaságként indult Zsigmond lovagrendje, akár
nem, feloldódott később a társaság zárt jellege az alsóbb rendfokozatokban,
később az úri rend szimbólumává vált, sok család
címerébe is bekerült. Corvin Mátyás király is felvette később
szimbólumai közé, kárpótolva magát, hogy apja, az igaz
lovag, Hunyadi János, bár amit lehetett, minden lovagi megbecsülést
és tisztséget, birtokszerzeményt elért, de sosem lehetett
tagja a Sárkányos Társaságnak.
A rend tagjai korábban szerették volna a rendi tagságot
örökletessé tenni családjukban, de Zsigmond király ezt nem
engedte meg, helyette kibővítette az alsóbb rendfokozatokkal.
Így lett utóéletében a rend a XVI. század elejére az „úri rend”
szimbólumává, a „szegénynemesi renddel” szemben.
A XVI. század első felében született címeradományoknál
feltűnik a sárkányrend jelvénye a pajzsok körül: például,
enyingi Török Bálint nemesi címere, göncruszkai Dobó
István, egri győzelemért nyert bárói címere, vagy iktári
Bethlen Gábor fejedelem korábbi nemesi címere. A Balassák
és a nagykállói Kállayak címere köré már Zsigmond idején
odakerült a baziliszkusz gyík. Az ecsedi Báthoryak címere
körül is már Zsigmond ideje óta ott van a sárkány (és
a pajzsban a három ék, mely bár régebbi eredetű, a Guth-Keled
nem béli családok német honból magukkal hozott ősi címerképe,
de minthogy foghoz hasonlatos, így a címerpajzs ábrája is látszólagos
egységet képez a sárkánnyal.) Az Ond vezértől származó
Kölcseyek és Kendék címere körül látható sárkány is
Zsigmond idejéből való.
Zsigmond király idejében a rend hatalmára jellemző még,
hogy míg az Anjou-korban a királyt a koronája (corona regia)
személyesítette meg, addig a Sárkányos Társaság bárói tagságának
elhatározásait, már az ország (regnum) döntéseként
tüntette fel: hatalmát az ország koronájában (corona regni)
megtestesültnek fogta fel. Itt tűnik fel nyíltan kifejezve a
gondolat, mely majd a Szent Korona-elméletben lesz végérvényesen
megfogalmazva, vagyishogy az ország nem a királyé,
hanem a koronáé, a korona pedig a magyar nemességé
(itt még a királyi tanács báróié) a király pedig a nemesség akaratából
viseli a koronát. A kormányon lévő urak a királyt a
társuknak tekintik már és az országot együtt irányítják. Sőt
miután Zsigmond római császár lett és nagyobbrészt idegen
földön tartózkodott a kormányon lévő bárókra bízta az ország
vezetését. Az egész birodalom kancellárjává pedig a magyar
Kanizsai János esztergomi érseket nevezte ki.
A Szent Korona-elmélet alapját megfogalmazó elgondolással
legelőször ilyen formában az 1387-i királyválasztási
feltételekben találkozunk. A dalmát városok szóhasználatában
már ez időtől mindennapi lett, hogy az állam akarata
a királyi korona tekintélyéből származik.
A királyi tanács tagjai magukat prelátusoknak, báróknak,
Magyarország valamennyi előkelőjének nevezték, határozataik
iránt pedig Magyarország királysága Szent Koronájának
tekintélyére hivatkozva követeltek engedelmességet, amihez
logikusan kapcsolódott, hogy Kanizsai János esztergomi érsek,
a Szent Korona Kancellárja címet vette fel. A királyi pecsét
helyett újat vésetett, amelynek köriratában „Sigillum
Sacre Coronae regni Hungariae” szöveg volt olvasható.

TOVÁBBIAK A KÖNYVBEN OLVASHATÓAK! RENDELD MEG!

____________________________________________________ 

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - 2012

Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.

 

Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

Megrendelés:  

A könyvet jelenleg a kiadás PDF formátumában veheti meg, 1000 Ft-os áron!

Megrendelés a szerzőtől:      

 gyogyito.ero@gmail.com

email címre írott igényléssel.

 

Ezután Önnek kiküldjük a számlát az Ön által megadott email címre.

Ön a könyv árát átutalja nekünk. 

Ezután elküldjük önnek emailben a PDF formátumú könyvet.- A könyv terjedelme: 555.oldal - 

 A nyomtatott példányok már elfogytak. Ha CD-n kérné a könyvet, akkor az ára előreutalással 1800 Ft, plusz a postázási költség, mely 2300 Ft, tehát 4100 Ft. 

 

 

Oldal: 39. A Sárkányos Társaság
MAGYAR LOVAGKÖNYV - A FEUDALIZMUS KÉZIKÖNYVE- Hit, Isten, Haza, Becsület! - © 2008 - 2024 - novella-vers.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat