21. Mi a hitbizomány?
A nyugati hűbéri birtokoknál szokásban volt a családi
öröklődés kialakulása után az a megkötés, szabály, hogy
a birtok nem osztható fel, csak egy személy örökli azt,
hogy fel ne aprózódjon, továbbá a hűbérúrnak a vazallusa
feletti hűbérjoga továbbra is biztosítva maradjon.
Ennek különféle szabályzatai lehettek. Lásd, az angol
elsőszülöttségi jogot!
A XVI. század elejétől Magyarországon is szokásba
jött hitbizományok alapítása, ez királyi engedéllyel
történt. Látunk majd könyvünkben egy példát Erdődi
Bakócz Tamás érsekprímás hitbizományánál és Thurzó
nádor által, Árva várának birtoklásához rendelt örökhagyását.
Az Erdődy családnál olvashatjuk, hogy Bakócz Tamás, bíboros-
érsek hitbizományban szabályozza rokonainak, örököseinek
az örökléshez kötött kötelezettségeit, ezzel biztosítva
a továbbiakban már nagyhatalmú és dúsgazdag Erdődy família
fennmaradását. A végrendelet írásos példáját adja egyúttal
annak a régi szokásnak, hogy a nemesi nagycsaládok miképpen
osztoztak birtokaikon.
Hiszen az itt leírtak általában
minden nemzetségnél szokásban voltak. Ámde mindig akadtak
rossz természetű rokonok is. Ezért érezte szükségét a bíboros-
érsek, hogy végrendelkezzen
és szabályozza, törvényes
keretek közé szorítsa, az esetleges
vagyonéhséget.
Hasonló bölcs végrendeletet hozott az 1616-bam meghalt
Bethlenfalvi gróf Thurzó György nádor is, Árva várának
utolsó tényleges földesura, aki az Árva várához tartozó uradalommal
együtt, mely 6 mezővárosból
és 75 helységből állott,
–királyi engedéllyel, – mind fiági, mind leányági örököseinek
meghagyta, hogy az uradalmat soha fel ne oszthassák,
hanem csak a közös jövedelemben osztozzanak. Az egészet
egy prefektus igazgassa, segítségül legyen neki: 1 jogigazgató,
2 ügyvéd, 2 perceptor, l számvevő, tiszttartó, levéltárnok,
földmérő, erdőmester, a mintegy száz alrendű tiszt és
szolga. Fő felvigyázót a közbirtokos urak válasszanak egyet
maguk közül, kiben megbíznak.
Később a főúri családoknál a birtokosztódás elkerülésére
általánossá
vált a hitbizomány alapítása, mely
királyi engedéllyel történt. A hitbizománynak három
fő formája van:
A közbirtok: itt a tulajdonosok közösen használják az osztatlan
birtokot, jövedelmein osztoznak. Mint például a fentebbi
sorokban az árvai uradalom, vagy a Lehoczkyak közbirtokossága
Királylehotán, ahol egy választott családi igazgató
és négy választott ülnök kormányozta az uradalmat.
A szeniorátus: itt a nemzetség legidősebb tagja a család
feje. Mindig az ágazatok első szülöttjei közül az életben lévő
legidősebb személy rendelkezik a jövedelmek felett, de a birtokból
el nem idegeníthet, számadással tartozik a családi tanácsnak,
mely, mint például a gróf Zichyeknél évente összeül
és dönt, hogy kinek milyen járadékot juttassanak.
A majorátus: itt az elsőszülött örököl mindent, ő a nemzetség
feje, de a birtokból ő sem idegeníthet el semmit. Ilyen
majorátus volt például az Esterházyak hercegi, és a Batthyányak
Stratman hercegi hitbizománya.
Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve -
Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.
Tel: +43 2610 431 111 60
Fax: +43 2610 431 11 26
Internet: www.novumpocket.com
kiado@novumpocket.com
Austria - Germany - Hungary -Spain - Switzerland
TOVÁBBIAK A KÖNYVBEN OLVASHATÓAK! RENDELD MEG!
____________________________________________________
Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - 2012
Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.
Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!
Megrendelés:
A könyvet jelenleg a kiadás PDF formátumában veheti meg, 1000 Ft-os áron!
Megrendelés a szerzőtől:
email címre írott igényléssel.
Ezután Önnek kiküldjük a számlát az Ön által megadott email címre.
Ön a könyv árát átutalja nekünk.
Ezután elküldjük önnek emailben a PDF formátumú könyvet.- A könyv terjedelme: 555.oldal -
A nyomtatott példányok már elfogytak. Ha CD-n kérné a könyvet, akkor az ára előreutalással 1800 Ft, plusz a postázási költség, mely 2300 Ft, tehát 4100 Ft.
Read more: http://novella-vers.hupont.hu/9#ixzz7HScYSxvF Új szempontok szerinti történelem-szemlélet! Egyháztörténeti és jogtörténeti OK és OKOZAT közti összefüggések!