18. A bárói rang és cím Magyarországon

Az előbbiekben elmondtuk, hogy a korábbi időkben az ország
zászlósurai, az ország bárói ténylegesen csak a hivatalban
lévő országnagyok, udvari főméltóságok és országos főtisztek
voltak, de rokonaik is „nagyságosnak” szólíttattak.
A bandériumot állító, pallosjoggal, várral bíró urak is a köznyelvben
bárók voltak, a gyakorlati mindennapokban tehát
a nyugati értelmű címzés is élt, bár nem királyi címadomány
folytán, csak a pongyola köznyelv gyakorlata alapján.
A hivatal azonban nem lehetett öröklődő az Aranybulla rendelkezésének
értelmében. A főispánság sem volt örökölhető
korábban, a horvátországi és dalmát vármegyék, grófságok
kivételével. Szlavóniára is a horvát-dalmát szokásjog vonatkozott,
de részben a magyarországi törvényrendelkezéseket
is idevonatkoztatták.
A XVI. század első felében azután megjelent Magyarországon
is az adományozott, öröklődő bárói cím, mely ekkor még azonos
az öröklődő „nagyságos” címmel, és azonos értékű az ausztriai
„úri rend,” bárói címével, a „Freiherr” címmel.
Az ezután megjelenő
bárói címet már meg kell különböztetni
a „barones regni” címektől. Ez már csak egy megtisztelő
cím, mely nyugaton természetes
volt a hűbériség felbomlása
után, a rendi viszonyok közt is; és Magyarországon szintén
szokásban volt már korábban is, bár adományozás nélkül.
Emlékezzünk vissza, hogy a XIV. század elejétől egyes nagyhatalmú
és nagybirtokú családok szinte már állandóan betöltötték
a főtisztségeket, így az emberek gondolkodásában
már korábban állandósult az, hogy egyes családokat bárónak
tartottak. Mint például a Rozgonyiak, Kompolthyak,
Homonnay-Drugerthek, Guthi Országhok, Garák, Báthoryak,
Balassák, és ne feledkezzünk meg a már többször említett
horvátországi és dalmáciai grófi nemzetségekről,
kiknél, mint láthatjuk majd a következő oldalakon, a
grófi tisztség az Árpádok óta örökletes volt. Emellett
országos főméltóságokat töltöttek be.
Az ország bárója Magyarországon az ország zászlósura, aki
hadat vezet, a királyi tanács tagja. A királyi tanácsban részt
vettek olyan nagybirtokosok is, akik nem töltöttek be hivatalt.
Őket nevezték nagyságosnak, mágnásnak. Ferdinánd
király azokat az urakat, akik ilyen hivatalban voltak megtisztelte
az öröklődő nagyságos címmel, amiből az örökös
báróság lett. Az adományozás szövege általában így szólt:
„a vitézlő nemesek sorából, a nagyságos zászlósok sorába”
emeli. A XVI. században még igen kevés család bírt örökös
zászlósúri ranggal, csak a legjelentősebb, legaktívabb családok;
azok, akik ténylegesen is országnagyok voltak, országos
hivatalt töltöttek be, vagy kiemelkedő tettet hajtottak
végre, mint például göncruszkai Dobó István, az egri győzelmet.
Ő ezért „a nagyságosok rendjébe emeltetett”, s egyúttal
Kendy Ferenccel közösen erdélyi vajdává neveztetett ki,
vagyis az öröklődő cím itt még együtt szerepel nála is az országnagyi
főméltósággal. István vajda jutalmul bírta: Végles
várát, Gönc, Telkibánya, és Zradna helységeket és fia már
Sárospatak várát is.
Említésre méltó tény azonban az, hogy a nyugati értelmű
szabad báró kifejezés megjelenik néhány esetben
már a XV. század közepétől, vagy inkább második
felétől Magyarországon is.
Például a Korláthkeőy család esetében, mely család a
Bucsányiakkal együtt a Huntpázmán nembéli Bodouktól
származott. A családból Bucsányi Oswald, macsói al-bán
1445-ben Újlaky Miklóstól vette meg 4000 aranyforintért
Korláthkő várát a hozzá tartozó, Pozsony megyei Nádas,
Nyitra megyei Jablonca, Szentgyörgy (Scandorf), Noveszko,
Podhragye (most Lieszkov) helységekkel, s ez megerősíttetett
Hunyadi János kormányzó által is, s megtoldatott Koskócz
helységgel is. Oswald egyik fia atyja által viselt hivataláról,
magát Korláthkeőy Bánffy Mihálynak nevezte, de ő hűtlenség
címén a várat elvesztette. A várat ekkor, 1485-ben, Mátyás
király egy Planker János nevű, német eredetű udvari katonának
adta, de ez érvényre sosem jutott, mert I. Oswald másik
fia, II. Oswald, ki Zakynak is neveztetett, a vár birtokában
megmaradt, és ő 1498-ban már Korláthkeöwi szabad
bárónak írva fordul elő.
Itt jelentős megfigyelést tehetünk: a Korláthkői szabad
báró kifejezés már előfordul 1498-ban, tehát ekkor
már nemcsak az országos főméltóságokat nevezik
bárónak, hanem ez már a nyugati értelmű bárói cím,
mely majd csak 1526 után válik szokássá. Azonban ez
nem adományozott cím. Abból fakad, hogy a zászlósurak
fogalma ekkorra már kibővül. Már a királyi katonai főtiszteket
is így nevezik, és már korábban is kialakult, hogy a bárói
hivatalt betöltő családok más tagjait is bárónak nevezi a
köznyelv, valamint azokat az urakat is, akik nagyobb birtokuk,
váruk után magánhadat állítanak. Sokszor már a király
is így nevezi őket, de ez még nem adományozott cím. Az 1526
utáni német jogi gondolkodás csak azt tekinti bárónak, akinek
a király oklevélben megfogalmazva ilyen címet ad. Eleinte
a fogalmazás módja: „A vitézlő nemesek sorából a nagyságos
zászlósok közé emeli”, esetenként megjegyezve, hogy „visszatérülés
jogán”, vagyis, hogy már ősei is bárók, zászlósurak voltak.
Az átmeneti időben, a XVI. században még gyakran
nevezik ugyan a királyi adományként címet nem kapott
főurakat is szabad bárónak, de a XVI. század végétől
őket már csak „Uraknak”, „úri rendnek” nevezi az udvar.
(Valójában Freiherrnek felelnek meg ők is!) Később
a német gondolkodásmód már állandósul. A XIX. század
elején már ezeket az „Urakat” is fertálymágnásnak
nevezi a magyar köznyelv.

TOVÁBBIAK A KÖNYVBEN OLVASHATÓAK! RENDELD MEG!

____________________________________________________ 

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - 2012

Kiadója: Novum Publishing GMBH A-7311 Neckenmarkt Rathausgasse 73.

 

Már nem a Novum Kiadónál van a szerzői és a forgalmazási jog!

Megrendelés:  

A könyvet jelenleg a kiadás PDF formátumában veheti meg, 1000 Ft-os áron!

Megrendelés a szerzőtől:      

 gyogyito.ero@gmail.com

email címre írott igényléssel.

 

Ezután Önnek kiküldjük a számlát az Ön által megadott email címre.

Ön a könyv árát átutalja nekünk. 

Ezután elküldjük önnek emailben a PDF formátumú könyvet.- A könyv terjedelme: 555.oldal - 

 A nyomtatott példányok már elfogytak. Ha CD-n kérné a könyvet, akkor az ára előreutalással 1800 Ft, plusz a postázási költség, mely 2300 Ft, tehát 4100 Ft. 

 

 

Oldal: 18. A bárói rang és cím Magyarországon
MAGYAR LOVAGKÖNYV - A FEUDALIZMUS KÉZIKÖNYVE- Hit, Isten, Haza, Becsület! - © 2008 - 2024 - novella-vers.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat